

Intézmény-akkreditációs lajstromszám:
AL-1391
MSZ EN ISO 9001:2009 rendelkezünk
Kiadva: EMT Zrt.
Tanúsítvány száma: 100 - 3121
Érvénye: 2014. február 4.
Kiadva: NQA
Tanúsítvány száma: 26996.
Érvénye: 2014. február 4.
Főbb fejezetek:
1. A kiválasztás célja
2. A kiválasztás elve
3. A kiválasztás folyamata
4. A kiválasztás kritériumainak meghatározása
4.1. A munkaköri követelmények meghatározása
4.2. A munkakörök értékének elismerése a kiválasztásban
5. A toborzás
6. A kiválasztás aktuális céljainak meghatározása
7. A kiválasztás előkészítése
8. A kiválasztás programjának megtervezése
9. A személyzeti szakember részvétele a kiválasztásban
10. A beválás értékelése
Az alkalmasság valószínűségi jellegű fogalom, ami azt jelenti, hogy egy munkavállaló beválása – a kiválasztási eljárás jellegétől, az alkalmazott módszerektől függően – még számos más tényező által befolyásolt. Miért emeljük ki a valószínűséget, mint a kiválasztás egyik meghatározó jellemzőjét? Azért, mert a kiválasztás pillanata bizonytalan helyzetben történik.
A kompetencia alapú képzés előnye, hogy a szervezet egyén-specifikus képzéseket tervezhet meg és szervezhet meg, és amelyek jellege az alábbiakban jelentkezik:
A kompetencia alapú képzési rendszerek megalapozzák a tanuló szervezetté fejlődését, illetve hozzájárulnak a belső feltételek kialakulását. A tanuló szervezetté fejlődés egyben a következő fejlődési célja lehet a szervezetnek miután a kompetencia alapú képzési rendszer elemei beépültek a szervezeti kultúrába és a HR gyakorlatába.
Fontosabb fejezetek:
- A képzés tervezése
Stratégiai képzési terv
Éves képzési terv
A képzési program tervek
Egyéni oktatási terv
- A képzés mint befektetés értékelése
- A személyügyi szervezet szerepe a fejlesztésben
Főbb témakörök
1. A munkaköri követelmények meghatározásának lépései
2. Munkakörök elemzése
2.1. A munkakörök elemzésének módszerei
2.2. Az elemzési tényezők meghatározása
2.3. A munkaköri követelmény definiálása
2.4. A munkaköri követelmények fokozatainak meghatározása és definiálása
3. A kompetencia alapú HR rendszerek
4. A munkaköri követelmények katalógusának összeállítása
5. Kézikönyv a munkaköri követelmények meghatározásához
6. Az alkalmazás módszertana
A kompetencia alapú HR rendszerek alapja a munkakörök kompetencia-igényének, vagy egy másik szakmai fogalommal a munkaköri követelmények meghatározása. Ha elfogadjuk, hogy a szervezetek sikerének egyik meghatározó feltétele a munkaköre követelményeinek megfelelő kompetenciákkal rendelkező ember, akkor az emberi erőforrás hatékony kihasználása érdekében egyik legfontosabb feladat a munkakörök követelményeinek meghatározása. A követelmények ismeretében határozhatjuk meg a kiválasztási kritériumokat, a teljesítményértékelési szempontokat és a fejlesztés fő irányait. A munkaköri követelmény kifejezi a munkakör betöltőjével szembeni elvárások halmaza, amelyek feltétlenül szükségesek a munkakör eredményes és biztonságos ellátásához.
A munkaköri követelmények pontos ismerete tegye lehetővé, hogy
- egyrészt meg lehessen állapítani, egy adott munkakört betöltő rendelkezik-e mindazokkal az egyéni feltételekkel (ismerettel, képességekkel), amelyet a munkakör megkövetel,
- másrészt milyen személyzetfejlesztési akciók szükségesek a munkakör követelményei, valamint a munkakört betöltő személy képességeinek megfeleltetéséhez.
A kompetencia-igények további lehetőséget nyújt a szervezeteknek arra, hogy
- az adott munkakörre a megfelelő embereket tudják kiválasztani,
- a munkavégzés során értékelni lehessen a munkakört betöltők beválását, megfelelőségét,
- kidolgozható legyen a teljesítményértékelési rendszer
- a munkakörök értékelhetők legyenek,
- a szervezetben a képzést, a továbbképzést meg lehessen tervezni.
Főbb témakörök
A. A munkaköri leírás kidolgozása
B. A munkaköri leírás tartalma
1. Általános információk
2. A munkakör tartalma
3. A munkavégzés feltételei
4. Záró információk
C. Követelmények a munkaköri leírások kidolgozásánál
A munkaköri leírás fontos és szükséges vezetési eszköz, mely
" A távmunkában történő foglalkoztatás megoldásainak alkalmazása kapcsán figyelembe kell venni, hogy még kevés tapasztalat áll rendelkezésre, sőt olyan elvárások és eredmények is megfogalmazódnak, amelyek nem a távmunka sajátjai. A távmunka terjedését gátló szervezeti tényezők, a mikrokörnyezetben jelentkező problémák azt jelzik, hogy a távmunka keretében megvalósítható foglalkoztatás fokozottan igényli a vezetési és a munkánpolitikai gyakorlat újragondolását, fejlesztését."
"Az összeállításnak az a célja, hogy segítse az értékelő vezetőket a teljesítmény értékeléséhez a megfelelő stílus kialakításában, a munkatársával való kölcsönös együttműködés erősítésében.
A teljesítmény értékelése a vezetői funkciók egyike, a vezetői munka szerves része. Az értékelés résza a munkatársak menedzselésének, amely minden vezető számára kulcsfeladat.
A vezetőknek az értékelés során figyelembe kell venni, hogy az értékelés egy kommunikációs folyamat. A vezető és munkatárs közötti kétoldalú kommunikáció a vezető és munkatárs közötti munkaviszony jellegéből és tényleges tartalmából következik."
" Az elemi időállandós munkaelemzési eljárások legkorszerűbb és gyors eljárása a MOST (Maynard Operation Sequence Technique, Mayard Mozdulatsorrend Technika). A MOST módszert 1967 és 1972 között Svédországban dolgozták ki. Lényegében az MTM módszer segítségével kialakított adatbankon alapul. Kidolgozása után az USA-ban és számos európai országban széleskörű és gyors elterjesztése számottevő eredményekkel járt. Magyarországon sem ismeretlen ez a módszer.
A módszer alkamazása lényeges és széleskörű információkat ad a munkaműúvelet sajátosságairól. Míg azonban az MTM módszer elemi mozdulatokra bontja a műveleteket, a MOST módszer a műveleten belüli alapvető mozdulatsorrendekkel írja le a munkamódszert."